Napsütéses szép délutánt Kedveseim!
365 nap alatt sok mindent történik egy nő életében. Férjhez mehet, vagy elválhat, szerelembe eshet, vagy csalódhat, állást válthat, vagy lakást, bejárhatja a világot, de akár szülhet is egy gyereket. Vagy nem.
Kereken ma egy éve regéltem itt először a baszatlanságomról, és úgy gondoltam, erről ma mindenképpen illdomos megemlékezni. A helyzet azóta változott, és bár baszatlan már nem vagyok, viszont szingli még mindig. Vagy ha úgy tetszik, akkor újra.
Kezdődött minden a papucsos pszichopata netes randimmal, aztán az online szexelő focistával. Aztán szépen, sorban jött Senat, a szépfiú, és Ezel, aki maradt is egy darabig.
Aztán ő pattintott, és jött a Pesten pórul járt iráni Irhan, meg a holland füves Dan, és bár az egyik felhúzott, a másik meg nem, számomra mindkettő pont ugyanannyit jelenett. Semmit. Aztán megérkezett a fehér lován Prince, aztán pár héttel később inkább újra vágtatni kezdett, és ma már az üveghegyen is túl jár.
És a sorban itt van a kihagyhatatlan Christian is, az exem-nagyszerelmem, akivel ha fúj, ha esik, akkor is összeköt még valami, így sok év távlatából is. Hogy mi, azt csak fent tudják, én meg várom, hogy ledobják a forgatókönyvet nekem is.
Az elmúlt 365 napban újra beutaztam fél Európát, újra meg lettem emberesen baszva, újra estem szerelembe, és újra törték össze a szívem. De ez mind mit sem ért volna akkor, ha ettől én megharagudtam volna a világra, és bosszúból még magammal sem állnék szóba. Virtuálisan faszt állítottam, és kimondtam, megbotránkoztattam és pirongtattam, majd bevállaltam, hogy mindezt cigány nőként teszem, és végül nyertem.
Maguk 365 napja olvassák a magánéletem sorait, és valahogy egymás részei lettünk egy kicsit. Hogy mennyire, az a nap végére kiderül, ugyanis ma a fészbukon egész nap nosztalgiázni fogunk, és lesz játék is, amiben a magánéletemmel kapcsolatos kérdéseket fogok maguknak feldobni. Úgyhogy bújják a könyvet, vagy a régi posztokat, mert a sorok közt minden válasz meglelhető. És hogy mit nyerhetnek cserébe? Egy névre szólóan dedikált könyvet. Ugye, hogy megéri? Ugye.
Kívánom, hogy mindannyiuk találja meg az életében azt az egy valamit, amitől kerek egész lesz, pont úgy, mint én a blogolástól. és ami pont úgy fekszik a maguk ölébe mint 365 nap egy évbe.
Fészbukon várom magukat.
Csók,
xLady
Utolsó kommentek