Azt a kurva mindenit!

"Jó néhány nővel volt dolgom: fiatalabbakkal, idősebbekel, cigányokkal, nem cigányokkal. És hát igen, igaz: a cigány nőknek nincs parja az ágyban. Olyan szenvedéllyel tudják művelni a faszt, mint senki más."

Nos, Kedveseim. Azt hiszem, mostanra már egyértelmű, hogy a könyvem kiadását nem megélhetési forrásnak szántam, amit többek között az is bizonyít, hogy a könyv tartalmának 99%-a elérhető itt, a blogon.

Akkor most jöjjön egy ömlesztett írás, amiben Sam válaszolja meg nekem azt a kérdést, hogy kinek és miért ajándékozná a könyvem, illetve Dávid válaszol arra a kérdésemre, hogy mi a különbség cigány és nem cigány hölgy felpróbálása között. Sam nem cigány nőként szeretné kipróbálni, Dávid pedig cigány férfiként már kipróbálta, hogy milyen a cigányok vérmérséklete a párnák közt. 

Hálásan köszönöm a válaszokat, írjanak nekem továbbra is, most pedig figyeljenek Samre és Dávidra, mert van mondanivalójuk. 

"Elmondom neki, hogy szeretnék egy hármast, megegyezünk benne, hogy két lány-egy fiú kombó lesz, és abban is, hogy én nyúlhatok a másik lányhoz, de ő nem."

Azért a távolság tényleg megteszi a magáét. A sok, Ezellel átszkájpolt este után már alig várom, hogy végre otthon legyek és beledobjam magam a karjaiba. Érdekes, hogy ez aztán tényleg máshogy indult, de mostanra bassza meg, emígy lett ez is. 

Onnan tudom, hogy szépen, csendben belezúgtam Ezelbe, hogy gyakorlatilag én lettem az, aki agybajt kap, ha a kedvese nincs a skype másik oldalán hétkor, meg én lettem az, aki már majdnem elsírja magát, hogy nemsoká vége.

Agyban továbbra is játszom, hogy nincs itt semmi komoly kérem, de ugyanakkor ha csak egy percre is elengedem magam, és belemélyedek, akkor aztán van baj. Azonnal picsa üzemmódba kapcsolok és vagy magammal veszekszem, vagy Ezelbe kötök bele szánt szándékkal, hogy hátha megun és elküld a picsába. 

De nem. Bassza meg, nem tudom, hol a határ, de egyelőre még nem feszegetem, bármit is tegyek. Na jó. Ha félrekefélnék, azon azért nem mosolyogna. Ez tuti. 

Szóval miután skyepon csorogtam, mint valami tini hősszerelmes szűzlány és csak arra tudtam gondolni, hogy már csak három nap, aztán meg kettő, gondoltam egyszer élünk, Ezellel mindent ki lehet próbálni, próbáljuk ki a cyberszexet is.

Hát Kedveseim. Bár háttal nem kezdünk mondatot, meg amúgy is prűdködni illik, de azt kell mondanom, hogy fantasztikus. Nem is maga az orgazmus, hanem az az érzés, hogy olyan párom van, akivel ezt megtehetem. Hogy simán elküldöm neki a kedvenc pornóm linkjét, amitől ő is kiborul, aztán meg együtt nézzük újra, miközben élőben nézzük egymást játék közben. A vágy hatványozódik, egy pillanatra megáll az idő és arra gondolok, hogy azt-a-kurva-életbe, ez a pasi ez köll. Elmondom neki, hogy szeretnék egy hármast, megegyezünk benne, hogy két lány-egy fiú kombó lesz, és abban is, hogy én nyúlhatok a másik lányhoz, de ő nem. 

Ha már egy másik faszival nem szívesen verne közösbe, akkor maradjon így. Szerintem kurva izgalmas lenne egy ilyen felállás, ahol van egy idegen lány, van Ezel, vagyok én, meg van a szemmel beszélés. Úgy tudom, sok férfi álma egy ilyen kombó, úgyhogy Hölgyeim, ha felkészültnek érzik magukat egy ilyen kalandra és nem félnek egy esetleges szakítástól, akkor tessenek megugrani ezt a lécet. De csak a poén kedvért azért ne. 

Kiderült, hogy Ezel dugott már így baráti körből, aminek a vége az lett, hogy soha többet nem beszéltek egymással. Szóval van tétje egy ilyen játéknak, de ha sikerül túlélni, akkor azt hiszem, ez csak tovább erősíti két ember kapcsolatát. Azt is megbeszéltük, hogy ki hányszor maszturbál, és imádom, hogy amikor zuhanyzás után bekapcsolom a kamerát, Ezelnek gond és pironkodás nélkül elmondhatom, hogy igen, az imént élveztem egy hatalmasat, vagy azt, hogy alig várom, hogy rácuppanjak a dákójára. 

Valójában tényleg az van, hogy meglátom a kamerán, vagy csak elképzelem, hogy elkezdünd kúrni, és te jó ég, azonnal nedves vagyok. Még én is meglepődöm rajta. Mert bár Christian valaha is hozzám ért, azonnal libabőrös lettem és összezzizzentem vele, Ezelt úgy, ahogy van kívánom, pont úgy, mint egy férfi kívánja a nőt, akit épp pucsítva tolnak a pornófilmben.

A múltkor Ezellel közöltem, hogy most akarok baszni, és lévén, hogy kilóméterek vannak közöttünk, fizikai sík helyett virtuálisan elégítettük ki egymást. Hason fekve, puncizás közben elmondom neki hogyan szopnám fel, ha itt lenne, majd pedig azt, mennyire imádtam, amikor az első kúrásunknál a földön, hanyatt fekve, a földhöz szorítva és a karjaimat a testem mellé szorítva kúrt meg kegyetlenül. Ő hanyatt fekszik és előttem maszturbál, elképzelem, hogy beleülök, és jó vadul megbaszom, aztán meg kikészülök, hogy mennyire imádom a farkát. Ugh.

És ami méginkább megriaszt, az az, hogy bár az exem-nagyszerelmem Christian azóta is erőteljesen udvarol, én leginkább csak arra vágyom, hogy végre Ezelbe ülhessek. Vagy csak belebújhassak. 

És azért ezt a lécet idáig egyetlen Christian utáni kanomnak sem sikerült még megugrania. 

És nyilván alig várom, hogy a hétvégén, amikor haza megyek, egy órán keresztül semmi mást ne csináljak, csak Ezelben legyek, ő meg bennem. 

Csók

xLady

Kedveseim, 

Emlékeznek, mikor Ezel úgy megbaszott, hogy mozdulni sem tudtam? 

Na. Az ilyen volt. Azzal a különbséggel, hogy én nem vinnyogtam. De értékeljük a kisasszony gyönyörteli lelkesedését, hiszen úgy megcsinálta a kedves úriember, hogy még én is megirigyelltem. Micsoda baszás ez kérem!

Szeressék és elemezgessék. 

Figyelem! A link megnyitása nem a legjobb ötlet az irodában üldögélve, kollégákkal a hátuk mögött.

Bár, nézhetik együtt is. Én meg hamarosan jövök a kedvenc leszbi pornósommal. Mert olyan is van. 

Csók,

xLady

"Nehéz kérdés, hogy meddig szabad elmenni az exünkkel, elvégre látott már minket meztelenül, látott már minket eltorzult arccal ordibálni, ismeri a gyenge pontjainkat és látott minket már szopás közben is."

Cimbalmos szép napot Kedveseim!

Köszönöm a kedves leveleket, és a sok gratulációt a könyvhöz. Mivel sok olyan levelet is kaptam, amiben régi olvasóim fájlalják, hogy az akkor végigrecskázott írásaim a blogon már nem elérhetőek, csak  könyv formájában, elgondolkoztam azon, hogy az írásokat vissza teszem ide, és -egy kedves olvasóm gondolataival élve- a könyvet meghagyom inkább remek ajándékötletnek. 

Bár bennem felmerül a kérdés, hogy kinek és milyen kapcsolatban ajándékoznának szívesen ilyen jellegű könyvet, úgyhogy kérem, írják meg nekem, mert tényleg kíváncsi vagyok rá.

Aztán több olyan levelet is kaptam, amiben fiatal, értelmiségi cigány nők biztosítanak az együttérzésükről, illetve támogatásukról. Hölgyeim! Kérem, írják meg nekem, milyen tapasztalataik voltak, vagy vannak a szex terén a mi kis prűd társadalmunkban. Cigányt választottak, vagy nem cigányt? Külföldit, vagy inkább magyart? 

Uraim! Önöktől pedig olyan leveleket olvasnék szívesen, amelyben megírják nekem, milyen volt egy cigány nővel dugni, vagy együtt élni. Másmilyen, vagy pont ugyanolyan? Tényleg igaz az, hogy a cigányok a szexben is forróvérűbbek? Tényleg jobb velünk, vagy inkább csak izgalmas egyszer kipróbálni? 

Én a másik oldalról csak arról tudok nyilatkozni, hogy milyen cigány nőként, nem cigánnyal dugni, vagy együtt élni. Hmm. 

Jut eszembe: a véletlen találkozásunk óta a nagyszerelmem-exem, Christian mondhatni megvadult, és olyan tempóban udvarol, mint annak idején kora tavasszal, mikor először lettünk egymáséi. 

Ezel, a macedón kedvesem meg továbbra is ontja magából a közös jövőnkre vonatkozó elképzeléseit. Nos. 

Tulajdonképpen a helyzet az, hogy miután Christian heves udvarlásba kezdett, és miután fényképet kért rólam, mert milyen jól nézek ki, a kezdeti sokk után azonnal arra gondoltam, hogy vajon itt most meddig szabad elmennem. Christian utoljára az első randink előtt kért rólam fényképet, és már magában a tény, hogy egyáltalán bármiféle érdeklődését mutat a felszínen, azt engedi sugallni, hogy kőkemény csatákat vív a felszín alatt. 

Merthogy Christian az a típusú férfi, aki inkább megfullad, mint hogy kimondja az érzéseit, vagy hogy aprócska szikráját is mutassa bárminemű érdeklődésének. Tudják, ő az a férfi, aki úgy érzi, az a nő érezze magát megtiszteltetve, aki felkeltheti az ő érdeklődését. És sajnos a körülötte ugráló ingyenpinák még adják is alá a lovat, úgyhogy Christian el is hiszi magáról, hogy pótolhatatlan. Pont. 

Szóval pont ezért a bejelentkezése után hamar fel is merült bennem a kérdés, hogy ez most vajon nekem szól-e, vagy inkább csak az egóját akarja stummolni azzal a tudattal, hogy bár nyilvánvalóan új kanom van, azért ő mégiscsak bármikor visszaszerezhetne.

Aztán hosszas cseverészés után egyszer csak azon kaptam magam, hogy flörtölök az exemmel. Nehéz kérdés, hogy meddig szabad elmenni az exünkkel, elvégre látott már minket meztelenül, látott már minket eltorzult arccal ordibálni, ismeri a gyenge pontjainkat és látott minket már szopás közben is. Szóval kérdéses, hogy hol van az a határ, amit nem illik átlépni, de bárhol is legyen, ha Christianról van szó, én azt valahogy sosem érzem.

Éppen ezért úgy gondoltam, itt az alkalom, hogy meglovagoljam -na nem őt- hanem a helyzetet, és eleget téve a kérésének, viszonylag alul öltözött, viszont annál inkább farokhergelő képeket pattintottam át neki. Combfixben a kanapén, fűzőben a széken, asztalra tett lábakkal, és még sorolhatnám.

Miután Christian sokkot kapott, kisgyermeki lelkesedéssel számoltam be neki a szexuális fejlődésemről (értsd: sexual development), és arról, hogy mennyire sajnálom, hogy annak idején amikor együtt voltunk, még csak a fejlődésem kezdetén voltam és így a rengeteg jó baszásból kimaradt rengeteg kibaszott jó baszás. Csak hogy érezze a különbséget. 

Aztán meséltem neki a blogról és a könyvről, ő azonnal visszakérdezett, hogy ő is benne van-e, tájékoztattam, hogy of course, sőt, mi több, annak idején az olvasók közül többen is szerették volna egyenesen tőle megkérdezni, hogyan érte el nálam annak idején, hogy ne csak a ruháimat, de a prűdségemet is ledobjam when at fucking. 

Az erre következő válaszán meg én dobtam egy hátast és kérdeztem meg magamtól jó hangosan, hogy whaaat-theeee-fuuuck. Christian válasza ugyanis az volt, hogy erre a kérdésre a válasz csupán love, nagybetűkkel. Pontosabban LOVE.

Mert hogy ami köztünk volt, az volt ám az igazi nagyszerelem, meg hogy egyébként is, ő nem boldog, és hogy egyébként is mondjuk meglátogathatnám direkt is, vagy ha esetleg véletlenül New York felé járnék, hát bármikor. Én meg arra gondoltam, milyen kár, hogy minderre nem korábban jött rá. Mert hogy mostanra az a faramuci helyzet állt elő, hogy az egómat megmozgatja, de mást már nem nagyon. És hogy ezzel szemben ha mindezt egy pár évvel korábban mondja, talán sosem megyünk szét.  Whatever. 

Aztán próbált Ezelről tudakolódni, én meg nyilván nem most jöttem le a falvédőről, így amikor arra a kérdésre került sor, hogy hiányzik-e nekem úgy ő, mint a farka, akkor egy cseles hárítással nem válaszoltam. 

Aztán a beszélgetés félbeszakadt, mert hogy nem megy ez nekünk. Nyilván ha menne, akkor még mindig együtt lennénk. Így viszont megmarad ez a fura akármilyen kapcsolat közöttünk, ki tudja még meddig. 

És közben eszembe jut, ha Ezel megtudná, hogy az exemmel cseverészek és flörtölgetek, valószínűleg nem repdesne az örömtől. Viszont repdes tőle minden egyes alkalommal, amikor webszexelünk.

Próbálták már? Ezel előtt én sem.

Pedig isteni. 

Csók,

xLady

"Azzal fogadott ugyanis, hogy ő sokat gondolkodott, és arra jutott, hogy júliusban haza megy. Aztán dobtam egy hátast a korlátnál, amikor beküldte az arcomba, hogy utána viszont visszajön. "

Miután Christian megszagolta, hogy úgy bruttó két órányival közelebb költöztem hozzá, azonnal előkerült és finoman jelezte, hogy amúgy hamarosan Budapestre látogat, és ha már így, akkor a hétvégére is ott marad. Érdeklődött afelől is, hogy én véletlenül pont nem-e-leszek-e-éppen otthon-e. 

Nos. Véletlenül pont ugyanazon a hétvégén de. Surprise surprise. 

A fészbuk profilképemet, amin Ezellel vagyok erősen kritizálta, én meg önelégülten mosolyogtam. Hogy te kis köcsög, most aztán visszanyalt a fagyi. Természetesen tovább nem firtattam, hiszen pontosan tudtam, hogy neki már ez is elég volt ahhoz, hogy felforrjon az agya. És bár rettenetesen próbálta ezt titkolni, túl rég óta ismerjük egymást ahhoz, hogy megegyem. Olyanok vagyunk, mint valami veterán házaspár. Túl sokat tudunk egymásról. Pont. 

Szóval miután megérkeztem Marseilleből Budapestre, a reptéren kicsaptam magam a pesti levegőbe, és nekifutásból Ezel karjaiba dobtam magam. Még én is meglepődtem, mennyire örültem neki. Nagyon.

Aztán elgurultunk ebédelni Mamikámékhoz, majd pedig virgonckodva elindultunk a városba. Ezelt láthatóan megviselte a távollétem, vagy szimplán csak vérprofi a színészkedésben. Azzal fogadott ugyanis, hogy ő sokat gondolkodott, és arra jutott, hogy júliusban haza megy. Mondtam, hogy yes of course, we all knew it already, thank you. Aztán dobtam egy hátast a korlátnál, amikor beküldte az arcomba, hogy utána viszont visszajön. Hogy egyfolytában azon gondolkodik, hogyan maradjon Pesten. Mert hogy bár a családja of course hiányzik neki, de ő már nélkülem nem akar többet létezni. 

Nos. Valóban jól esett, de meredtek a szemeim, hogy akkor most what the fuck, meg hát nem erről volt szó please. Aztán a következő pillanatban azon kaptam magamat, hogy fejben már a közös kis pulyánkat babusgatom. Hmm.  

Szóval ezek után éreztem, hogy azért nekem még idő kell ahhoz, hogy ezt egy kicsit átgondoljam, úgy mindenestől. Merthogy megbeszéltünk anno valamit, azt, hogy júliusban hazamegy, és ezért lehetett szomorkodni. Most meg ha visszajön, akkor mi lesz? Jujj. 

Majd vásárolni mentünk, kaptam tőle egy csodàs nyakláncot, amiben valójában az volt a legszebb, hogy bementünk a Swarowskiba, én kislányosan baszakodtam, meg kellemetlenkedtem, hogy akkor most félreértettem-e valamit vagy what. Aztán meg mosolyogva közölte, hogy amelyiket szeretnéd drágám. Na Uraim! Meg kell jegyeznem, hogy ennél férfiasabb dolog kevés van, de legalábbis bugyinyitogató biztosan. És Hölgyeim, ilyen helyzetben ne tessék zsarnok ribanccá lenni és a legdrágább darabot választani. Ha nem akarnak kurvává titulálódni of course. 

Végül egyet választottunk közösen. Gyakorlatilag a nap további részében vigyorogtam, mint a tejbe tök, és mindenkinek a nyakláncomat mutogattam és közben azon morfondíroztam, hogy ezt azért bírnám életem végéig please. Na meg azon, hogy azért ez biztos Mamikáméknál is kiüti a cuki-vej mutatót. 

Aztán hazamentünk, én épp ismét készülődtem, miközben Ezel a Padet basztatta. Biztonsági intézkedéseket még hazaindulás előtt megtettem, összes kelletlen üzenetet bármilyen hímneműtől természetesen töröltem. Igen, még az archiváltból is. 

Történt ugyanis, hogy a kis külföldi ex kandúrom megvilágosodott és egy hétig gyakorlatilag 0/24-ben nyomta, hogy ő rájött. Hogy ő engem akar, még akkor is, ha tudja, hogy most van valakim. Én meg aludni küldtem, mert nőiesen szólva is úgy be volt baszva, mint egy komlóba tévedt éhes disznó. Szóval mindent töröltem. Legalábbis ezt hittem. De nem voltam elég elővigyázatos. Sajnos. 

Szóval miközben én azon variáltam, melyik rucikámat dobjam fel, Ezel a Padet nyomkodta. Aztán egyszer csak felnézett és megkérdezte, ki az a Francois. Én meg elmondtam neki, hogy egy távoli volt exem, sosem láttam többé, úgyhogy dobhatjuk is. Oké. Aztán vettem egy nagy levegőt és elmeséltem neki a blogot, a postás sztorit, meg a könyvet. Ő meg szupportív volt. Pont. 

Másnap délután Ivettemmel és újonnan szerzett kanjával négyes randit beszéltünk meg természetesen a kedvenc éttermünkbe. Meresztettük a seggünket, bedobtuk a levest, romantikáztunk, majd Ivették sétakörre indultak. Ezel szintúgy romantikusra váltott, amit csak Ivett riadt zihálása szakított félbe. A kezét a száján tartotta és úgy sikította hermafrodita hangon, hogy Aicha, Aicha, baj van! A szemeim kimeredtek, majd Ivett így folytatta: Itt van Christian. A terasz másik végén ül egyedül és tőlem kérdezte, hol vagy. 

Konkrétan visszaszaladt a leves, Ezel meg titkosszolgálati szemekkel próbálta megfejteni, hogy éppen mi történik. Én meg kínomban mosolyogva annyit mondtam Ivettnek, hogy oké, akkor most ezt finoman beadagolom Ezelnek. Aztán szépen nekikezdtem. Azzal kezdtem, hogy most mondok valamit, de ha elkezd féltékenykedni, nem lát többet. Szóval kibüfögtem, hogy az exem itt ül a terasz másik végén. Erre Ezel teljes izgalomba került, hogy akkor most azonnal mutassam meg, hogy melyik az. Mondtam, hogy lője le magát, vagy tiplit verek. Erősködött, hogy de, akkor is mutassam meg végre ezt a Francois-t. Én meg felnevettem, hogy nem, nem ő van itt. Akkor ki? Kérdezte. Az ex férjem. Mondtam. Ezel már csak ennyit kérdezett: akkor ki a faszom az a Francois?

Mondtam Ezelnek, hogy én most odamegyek Christianhoz, mert meg kell vele valamit beszélnem.  Egyedül. Egyedül nem mehettem, de Ivettemmel igen. Odaléptünk Christianhoz, aki egyedül ült és kávézott, miközben szerencsétlenkedve baszakodott a telefonjával. Ezel úgy helyezkedett, hogy mindent jól lásson, és a szemét gyakorlatilag le sem vette Christianról. Az meg teljes kínban, össze-vissza beszélt, meg hogy nem is egyedül van, vár valakit, meg hát a barátai is mindjárt ide érnek. Aztán kínosan nevetve közölte, hogy az embered nagyon néz, úgyhogy szerintem ideje vissza menni. Deal. Kezet fogtunk, majd Ivettel visszamentünk Ezelhez. 

Ahogy leültünk, arra lettem figyelmes, hogy egy nagy fekete autó hatalmas gázzal startol el mellettünk. Christian volt az. Egyedül. És láthatóan feldúltan. 

Aztán hazafelé menet hirtelen megkívántam Ezelt, és a kocsiban akartam, hogy megcsináljon. És azonnal. Nem volt sok választása. 

Így történt, hogy nem haza vettük az irányt és így történt, hogy megbaszódtam a Király utca egy kis mellékutcájában, egy ezüstmetál Opel anyósülésén. 

Csók,

xLady