Azt a kurva mindenit!

A másnap reggel csendben és nyugalomban telt, Prince még aludt, én mellette feküdtem és közben kezdett bennem érlelődni a gondolat, hogy lassan hazamegy, én meg lassan elvileg New Yorkba, de erről még nem beszéltem neki egyáltalán.

Mire kiértünk a Vörösmarty térre, már kellően rá voltunk hangolódva a hangulatra, karácsonyi fények, hullámzó tömeg, hangos zene, árusok, és táncoló emberek mindenhol. Kézenfogva suhantunk a tömegben, majd valahol a Haddaway-What is love című számánál mi is teljesen meghülyültünk és táncolni kezdtünk. Hihetetlen hangulata volt az egésznek, olyan volt, mint egy utcai karnevál, aki nem volt ott, bőszen sajnálhatja, és jövőre mindenképpen menjen el.

Szóval ettünk, meg ittunk, meg mulattunk, a tüzijáték meg tőlünk pár méternyire hangoskodott, és mi csak hahotáztunk, nevettünk, és mosolyogtunk, annyira jó volt. Aztán hirtelen, miközben lengek a zenére, boldogan mosolygok a világra, meg Princere, hirtelen megpillantom a tömegben azt a srácot, aki jó ideje fűz fészbukon egy randira. Pont előző nap írt, hogy talizzunk, én meg pont nem válaszoltam. Ahogy kiszúrtam, vadul forogni kezdtem, nehogy meglásson, de sajnos késő volt, sőt, kretén öcsi gondolta, vicces lesz, és miután kiszúrt, odajött köszönni Princenek. Prince meg közvetlen gyerek, így visszaköszönt, aztán kérdezte, ismerem-e. Mondtam, hogy csak valamicskét. Sebaj.

Később aztán mellénk keveredett egy éppen itt vakációzó svájci párocska, akikkel előbb beszélgettünk, aztán meg táncoltunk és bohóckodtunk. 

A visszaszámlálás elindult, az óra megütötte az éjfélt, a tömeg örjöngött, fergeteges hangulat volt, és mi meg éjfélkor megcsókoltuk egymást, hogy akkor boldog új évet.

Aztán a kis svájciakkal úgy lepacsiztunk, hogy gondoltuk, még beülünk valahová, így a közel fél órányi küzdelem után kijutottunk a tömegből, és elindultunk a Deák tér felé. A Deák téren van az egyik törzshelyem, ahova évek óta járok, és ahova anno Christiannal kezdtem el járni. Többször összefutottam ott már több exemmel is, volt olyan, hogy ott volt egyszerre kettő is, akiknek egyébként fogalmuk nem volt róla, hogy lyuk pajtások by the way, én meg nem tudtam, hogy a kellemetlenségtől sírjak, vagy nevessek. 

Törzsközönség van, mindenki ismer mindenkit, és érdekes módon Ezelt egyszer sem vittem oda, Princeszel, meg a két svájcival az oldalamon viszont elsőre úgy gondoltam, hogy simán lazán beülhetünk még egy bambira. Így is tettünk, a pincér srácokkal pacsiztam, ők meg végigmérték Princet, hogy akkor nyilván ez az új kanom. Nyilván.

Szóval hajnalig ott tengtünk és iszogattunk, majd végült taxiba dobtuk magunkat, és hazarepültünk.

Én még gyorsan lezuhanyoztam, és az volt a legérdekesebb, hogy nem arra vágytam, hogy alvás előtt dugjunk még egy jó nagyot, hanem arra, hogy belebújhassak Princebe, meg az illatába, ő meg jól megölelgessen. Ez így is történt kérem, és amikor már majdnem elaludtunk, nekem hiányzott a zeném, amire mindig elalszom, így megkérdeztem, hogy Prince bánná-e, ha betenném. Sokat hezitáltam, mert az a bizonyos zene, amire aludni szoktam, az bizony valamilyen vallási zene, és bár engem mindig nagyon megnyugtat, nem tudhatom, hogy Prince mennyire értékelné Isten hívó szavait, alvás gyanánt. 

De Prince természetesen nem bánta, sőt, némán mégjobban ölelt, én meg a tökéletes elégedettséget éreztem, miközben valami meghittség szállta be a szobát, és épp azt akartam volna kibüfögni, hogy I want you babe, amikor is hopsz, hirtelen bepilledtem, és már aludtam is. 

Aztán a másnap reggel csendben és nyugalomban telt, Prince még aludt, én mellette feküdtem és közben kezdett bennem érlelődni a gondolat, hogy lassan hazamegy, én meg lassan elvileg New Yorkba, de erről még nem beszéltem neki egyáltalán. Aztán a telefonomra néztem, megláttam a kis borítékot, a gyomrom összeugrott, hogy ez New York lesz, és hatalmasat sóhajtva nyugodtam meg, amikor megláttam, hogy mégsem kintről írtak. 

Ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy maradok. 

Nem megyek ki, mert nincs ott semmim, és ahogy megírtam a kintieknek, hogy ezer bocsi, de please cancel it, megkönnyebbültem, és úgy éreztem, ez volt a jó döntés. Lehet, később megbánom, de most így jó. És nem, elsősorban nem Prince miatt, de azért nyilván ha lesz belőlünk valami, akkor ő is közrejátszik a további történtemben. 

Szóval így már értelme sem volt, hogy elmeséljem neki egyáltalán New Yorkot, meg a dilemmámat, így továbbra sem tud róla semmit. És nem is kell.

Aztán a délutáni fáradt fényekben mi megint a kanapén tengtünk, ő megint gyújtott egy vizipipát, én meg az ölébe feküdtem és blogolni kezdtem. Épp megírtam a vizipipás szopást, amikor Prince hirtelen megszólalt, hogy a vizipipás szopást mindenképpen írjam meg, mert az valami felejthetetlen élmény volt. Csak annyit mondtam, hogy épp most fejeztem be, majd hangosan nevetni kezdtünk, és azt mondta, hogy akkor üzeni az uraknak, mindenképpen próbálják ki ezt a szédítő élményt, mert annyira szürreálisan erotikus, hogy már a gondolatától is feláll a farka. 

Úgyhogy hölgyeim és uraim, tessék a szájaikat használni, és szívásra fel. 

Blogolás után, hirtelen Adele sucksongja csendült fel, és nekem az jutott eszembe, hogy ez csakis egy égi jel lehet, így a szexi gitár pedzegetésre már tekertem is be magam Prince lábai közé. 

Nem tudom megfogalmazni, milyen érzés volt a farkán csüngeni, miközben Adele a szomorú elmúlásról énekelt, de engem úgy hazabaszott szopás közben, hogy most először nem néztem Prince szemeibe, hanem becsuktam őket, és már éreztem is a bennem feltóduló valaha volt fájdalmamat, szorították a torkomat, majdnem elsírtam magam, de csak csináltam és csináltam, semmi pénzért nem hagytam volna abba, és közben fájt minden. Christian, Ezel, a sok fennmaradt és megválaszolatlan kérdés, igy konkrétan olyan volt az egész, mint ha in memorian emlékszopást tartottam volna. Annyira szégyelltem magam, hogy Princere ránézni sem mertem, csak hallgattam Adelet, és csak ő volt, a ritmus, meg a farok a számban. 

Majd a nótának vége lett, meg nekem is, ránéztem Princere, ő is akkor nyitotta ki a szemeit, és olyan szomorúságot láttam bennük, amit nehéz lenne megfogalmaznom. Hirtelen arra gondoltam, hogy bassza meg, most ő is biztos az exeire gondolt közben, és végül nem szóltunk semmit, csak letettem az arcom az ágyékára, a pucér farka mellé, ő meg rátette a kezét az arcomra és csak feküdtünk tovább a zenében.

Így teltek a percek, és a legmeglepőbb számomra az volt, hogy egy gyakorlatilag egy hete megismert faszi pucér ágyékán fekszem, konkrétan két centire van a farka a számtól, de hogy ez annyira természetes, mint ha mindig is így lett volna. 

Aztán Zsuzsival lebeszéltük, hogy randizunk, meg hát azért mégiscsak megnézné a friss kandúromat, így nem sokkal később már a belvárosi törzshelyünkön voltunk. Kávéztunk, meg bambiztunk, Zsuzsinak azt ecseteltem, hogy milyen szürreális ezzel a pasival minden, és hogy én mennyire odáig, meg vissza vagyok, Prince meg a Real Madrid-Juventus meccset nézte a kivetítőn, miközben gin tonikot kortyolgatott. 

Aztán Zsuzsi csak annyit mondott, hogy nagyon cukker, de hogy viszont alacsony, én meg azt mondtam, hogy igen, de ha még tíz centivel magasabb is lenne, akkor már a supernatural kategóriába tartozna. Ebben egyetértettünk és jót nevettünk, majd elindultunk mosolyogva hazafelé.

Csók,

xLady

Folyt. köv.

Életem legszürreálisabb szexuális élménye volt, hogy a piros lámpa égett, a vizipipa füstje belengett közénk, Prince a vizipipát szívta, én meg őt, és miközben elalélt szemekkel nézett, csak annyira vette ki a szájából a pipát, hogy gyengéden annyit susogjon, hogy oh-my-god, meg hogy you're amazing.

Nos Kedveseim, azt hiszem, megéltem eddigi életem legjobb szilveszterét, taps érte. Sőt. Nem csak maga a szilveszter volt fantasztikus, hanem maga az este is, illetve az azt megelőző délután is. Olyan szürreális szexuális élményben volt tegnap részem, amiben előtte még sosem.

Történt ugyanis, hogy Princeszel a kanapém tengődtünk, és a semmilyen tévéműsort néztük éppen, amikor megpillantotta a szoba sarkában pislogó vizipipámat és azt mondta, pipázna. Szabad kezet adtam neki, így a pipát beizzította, és visszatette magát mellém a kanapéra. 

Szóval szólt a tévéből valami szar, égett valamelyik piros fény, úszott a vizipipa ezeregyéjszakás füstje, én meg behelyeztem magam Prince ölébe. Ő simogatni kezdte a hajamat, én meg szépen elszenderedtem. Aztán kinyitottam a szemeim, mert éreztem, hogy Prince a tévé helyett engem néz. Abban a meghitt pillanatban jött egy kósza gondolat, hogy lepippantanám. Aztán mire ezt kigondoltam volna, Prince a jobb kezével már irányozta is a fejemet az ágyéka felé, miközben a bal kezével még mindig a vizipipa szárát fogta.

Valahogy úgy alakult, hogy Princet kicsomagoltam, és szopni kezdtem. Életem legszürreálisabb szexuális élménye volt, hogy a piros lámpa égett, a vizipipa füstje belengett közénk, Prince a vizipipát szívta, én meg őt, és miközben elalélt szemekkel nézett, csak annyira vette ki a szájából a pipát, hogy gyengéden annyit susogjon, hogy oh-my-god, meg simogatva a hajamat annyit hogy you're amazing. Közben végig egymás szemébe néztünk, olyan fülledten erotikus és meghitt volt az egész helyzet, hogy szívesen lestoppoltam volna az időt. Valahogy úgy éreztem, hogy legyen ez valami forever pillanat please, mert bár én voltam a farok hosszabb végén, élveztem annyira, mint maga Prince.

Miután kellően beindultunk mindketten, Prince egyszer csak befordított maga elé, tövig belém jött, és miközben kurvára baszott, meg a seggemet csapkodta, hergelve megkérdezte, jó-e, én meg vinnyogva válaszoltam, hogy you're fuckin' good, és visszahergeltem, hogy you like fuckin' me, right? A válasz of course nem maradt el, az oh-my-godok között jött a you're amazing, meg még valami. Mindeközben szinte hörögtünk, olyan jó volt, aztán begyorsított még jobban, nekem meg nem maradt nunim. Szétbaszott konkrétan, úgyhogy action után csak kiterülni és pihegni volt érkezésem. Hirtelen Prince felhúzott a karomnál fogva, az ágy szélére állt, és betette a farkát a számba. A nevemet nem tudtam, de nem is érdekelt, azonnal vevő voltam a perverz kis játékra, és elkezdtem szopni. Ő meg ki-be, ki-be, aztán meg egy kicsit megpofozott a farkával, én meg mivel frankón élveztem, hirtelen arra gondoltam, jó ég, én tényleg nagyon perverz vagyok. Aztán kidőltünk mindketten, pihegtünk egymáson, és nem mondtunk tovább semmit, csak néztük egymást. Nem szerelmes pillantások voltak ezek, hanem olyan te-ki-a-faszom-vagy-atya-úr-isten-és-eddig-hol-voltál? szemekkel csak néztük egymást meredten.  

Mivel nekem nagyon meglepő, hogy Prince az első faszi, akinél a kúrás nem prioritás, kezdem azt hinni, hogy ebbe a kis kandúrba úgy tudnék beleszerelmesedni, hogy sose találnék vissza. Hogy ez mennyire lenne szerencsés, azt nem tudom, de valamiért úgy érzem, hogy mindenem igent mond rá, és bizony előbb szeretek vele beszélgetni, meg ölelkezni, mint baszni. Fura, ugye? Nekem nagyon.  

Szóval miután megpihegtünk, és lezuhanyoztunk, de még mielőtt elindultunk volna a városba, csörgött a telefonom, és hirtelen megint csak azt éreztem, hogy filmben vagyok, mert ilyen a valósagban biztos nem történik meg. A vidéki nagybátyjám hívott, és mondta azt, hogy végre talált nekem egy hozzám való férjet. Hogy a fiatalember nagyon érdeklődik irántam, nősülési szándékkal, és hogy megadhatja-e neki a számomat. Én meg hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, hogy na ez meg most mi, mert hogy nekem Prince tök jó, de nyilván nem tudhatom, hogy én tök jó vagyok-e neki, így abban maradtunk, hogy hamarosan meglátogatom, és megbeszéljük, mert most nem érek rá. 

Ahogy letettem a telefont, Prince már figyelt is, látta rajtam a döbbenetet, és kérdezte, baj van-e. Én meg őszintén elmondtam, a hívás tartalmát, ő meg felhúzta a szemöldökét, és csak annyit mondott, cool. Én kicsit összetörve ültem az ágy szélén, ő meg odalépett, leguggolt, megölelt, és páp perc várakozás után azt mondta, az élet szopás, és megkérdezte, hogy férjhez akarok-e menni. Mondtam, hogy amúgy nyilván majd igen, de így, ebben a formában azért ez meleg pite. 

Aztán összeszedtünk magunkat, és végül elindultunk a városba. 

Már az odaúton azon gondolkodtam, akárhányszor is néztem Princere, hogy hogyan tudnám őt megtartani. Mert ugyan baszásra már megszereztem, de hosszabb távon is kérem őt please. 

A szexi kis pofikája nem csak nekem tűnt fel, hanem bizony a metrón velünk együtt utazó hölgyeknek is, akik attól függetlenül, hogy mellette ültem, kikezdtek vele. Először csak mosolyogtam, aztán meg kétségbe estem, amikor már a kávézós pult meleg sráca is ramozdult. Azonnal Christian jutott eszembe, meg az, hogy anno vele is mindig ez volt, úgy bámulták a csajok, hogy én kértem elnézést. 

Szóval Prince mellett magamat kihúzva vonultam, és bizony mosolyogtam bele a világba. Iziben felugrottunk az útbaeső unokanővéremhez, aztán már szálltunk is tovább a Vörösmarty térre, ahol valami fergeteg parti volt már kialakulóban.

Folyt köv.

Eszembe jutott Dan, aki kurvára nem tudott megcsinálni, és dekódolom, hogy mégsem vagyok worldwide kompatibilis punci ügyileg, aztán meg Prince hoz vissza a realitybe, amikor gumi leszedés közben kibüfögi, hogy hopszi, ez elszakadt.

Nos Kedveseim. Túl egy ámokfutáson, jelentem, Prince megérkezett, ettünk, ittunk, dugtunk, és minden a legnagyobb rendben. 

Remegő lábakkal vártam őt a Keletiben, hogy miután a vonat begurul, megtudjam, tényleg megérkezik-e az én két országot átszelő kishercegem, Prince. 

Vadul pásztáztam a népet, és akkor hirtelen kiszúrtam egy ejha-de nagyon szimpatikus fiatalembert közeledni. Fekete kabát, kezében egy táska, és pásztázó szemek. Ez volt Prince, aki miután megpillantott, mosolygott egyet, majd odalépett és megölelt. Aztán még ölelkeztünk egy kicsit, meg örültünk egymásnak, és a hazafele úton izgalommal nézegettük egymást, hogy akkor ez most tényleg igaz please? 

Aztán hazaértünk, eszembe jutott, hogy az illata mesébe illő, de azért nem olyan, mint Ezelé volt, hanem sokkal inkább olyan, mint a legelső barátomé, Tomié volt. Ápolt, tiszta, tetőtől-talpig patent, és az a kibaszottul szexi száj, meg borosta. Elgondolkodom, hogy egy picit azért lehetne magasabb, de kapcsolok, hogy jé, pont akkora, mint az exem-nagyszerelmem Christian volt. 

Aztán a lakásban elkezdem kipakolni a szatyorból vett apróságokat, amikor Prince egyszer csak elkap, újra megölel, és finoman megcsókol. Először elérzékenyülök az illatától, érzem, hogy még, még, még, és közben Prince úgy csókol, hogy valójában csak valami fura dünnyögő hangot bírok kiadni magamból, semmi mást. Közben egy kicsit tépi, meg túrja is a hajamat, de pont csak annyira, amennyire én azt szeretem.

Beletúrok a hajába, olyan erős, mint a drótkefe, belenézek a szemeibe, olyan izgatóak, hogy zizzenek, nézem a hatalmas pilláit, és hirtelen azt veszem észre, hogy magamban berakom őt a jó genetikai kóddal rendelkező fiókomba, amibe ezidáig csak Christian került, de elsőre. És hogy ez mit jelent? Azt, hogy Prince kisherceget betettem a szülhetsz neki gyereket dobozba.

Mielőtt ezen tovább morfondírozhattam volna, ő még mindig csak ölelt, meg csókolt, aztán meg hirtelen vetkőztetni kezdett. Hamar az ágyra kerültünk, bennem meg keringett a kérdés, hogy akkor most csak baszni akarok-e, vagy nem, és ha nem, akkor korai-e most basznom vele. De nem sok érkezésem volt ezen gondolkodni, ugyanis Prince horizontális látószögbe helyezett mindkettőnket, és hosszú, hosszú játékba kezdtünk. Csókoloztunk, harapdáltunk, téptünk és simogattunk, és bár én nagyon elveztem, egy kicsit arra gondoltam, hogy akkor ez biza nem tesz ma a falra. 

Aztán úgy húsz perccel később, mikor a lábai közé érkeztem, és megláttam a farkát, rögtön kapcsoltam is, hogy úgy rémlik, a kezei nem voltak kifejezetten szépek, és láss csodát, már megint igaz volt a teóriám, és a farka sem volt túl szép. 

De annyi baj legyen, ha már a helyzet úgy alakult, hát nem volt ellene kifogásom. 

Prince a két lábamat a nyakamba tolta, majd belém érkezett. Mondhatni, jól végezte a dolgát, aztán meg amikor befordított maga elé, és állat módon kezdett tolni, már biztosra vettem, hogy helló-szia, baszni is tud. 

Konkrétan pont úgy magyarázott, ahogy kell, meg csapkodott, ahogy kell, én meg vadul puncizni kezdtem, és hipp-hopp, egyszerre meg is érkeztünk. Épp azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon a puncim ennyire kompatibilis minden farokhoz, vagy ekkora szerencsém van, hogy előbb Christian, utána Ezel, most meg Prince, és mindhárom megcsinál kellemesen. Aztán eszembe jutott Dan, aki kurvára nem tudott megcsinálni, és dekódolom, hogy mégsem vagyok worldwide kompatibilis punci ügyileg, aztán meg Prince hoz vissza a realitybe, amikor gumi leszedés közben kibüfögi, hogy hopszi, ez elszakadt. Mármint a gumi. Nem volt nagyon nehéz megtippelni, hogy a jelek szerint belém ürített, így máris indult a kis kalandunk, hogy akkor most ez mi ez.

Ünnepek, meg miegymás, gyógyszer viszont akkor is kell. Sok volt még a 72 órából, igy ettünk valamit, aztán meg nyugovóra tértünk és nekem közben az jutott eszembe, hogy soha előtte, de egyszer már előfordult nálam, hogy pont ugyanígy, első baszásnál repedt meg a gumi. És hogy kivel? Ezellel please. 

Akkor kirohantam a mosdóba, szinte feldugtam a zuhanyrózsát magamnak, hogy kimossam, meg biztos, ami biztos, reggel szaladtam is gyógyszerért. 

Miközben Prince már kisdeden aludt, én azért csak gondolkodni kezdtem, és azt mondtam, hogy nagyon rendben vagyunk kérem, de valami, ott legbelül bennem mégis Ezelt siratta. Nem tudom, pontosan melyik részem volt az, de valamelyik biztosan. Valahogy arra gondoltam, ő nagyobb volt, meg belebújni is sokkal jobb volt, de aztán meg beláttam, hogy Ezel egy ösztönlény volt, aki ösztönből is cselekedett, így érthető módon azt sem várhattam el tőle, hogy visszafogja magát, ha elborul az agya. Whatever.

Aztán a reggel ránk köszöntött, Mamikám meg kiborulva hívott fel, és aggodalmaskodott azon, hogy ha mar első nap baszok a fiatalemberrel, akkor ne lepődjek meg, ha hosszabb távon biztos nem fogok neki kelleni. Mamikám ilyenért csak egyszer borult ki, annak idejen, Christiannal. Nyilván érez valamit. 

Szóval Mamikámnak azt mondtam, ne aggódjon, megértem, ha attól fél, hogy én megint szerelmes leszek, és megint arcra ejtenek, ha úgy kell lennie, legyen, és végül zsigerből kiszalad egy mondat. Hogy én az igaz szerelemben már úgysem hiszek, meg hogy nálam amúgy is más a fontossági sorrend egy párkapcsolatban, mint másoknál. 

Aztán eszembe jut Zita, egy olvasóm, aki anno a segítségemet kérte, aztán meg eszembe jut, hogy Zita pont nőgyógyász, így gyorsan írok is neki. 

Zita természetesen azonnal felajánlja a segítségét, én meg nem győzök hálálkodni, aztán végül mégis úgy döntök, hogy Princeszel az oldalamon beugrok a kis nőgyógyászomhoz, így gyógyszer kivált, bekap, és probléma megoldva. 

Aztán kimentünk a piacra, nézelődtünk, bohóckodtunk, bevásároltunk.

Később, miután kiveséztük mindkettőnk szerelmi életét, és jót beszélgettünk, mint barátok, Prince hirtelen úgy megbaszott, hogy csak néztem. Cseppet sem barátként. Nem részletezem, mert bizony helyén volt minden. 

Most meg épp az esti programon gondolkozunk és közben nagyon boldog új évet kívánunk maguknak! 

Csók,

xLady

És uraim, ha azt gondolják, hogy hihetetlen, hogy egy kis kandúr ilyen lovagias lépést tegyen egy nőért, akkor bizony gondolják át újra. Sokan szeretnének találkozni velem, pusztán az alapján, ahogyan írok és gondolkodom. Prince előbb látta az arcomat és csak utána kezdett megismerni. Szóval annyira azért mégsem meglepő, ha tetszem neki, ugye?

Nos Kedveseim, az van, hogy a fiatalember útra kelt, én meg itthon halálra izgulom magam, hogy jujj, te jó ég, akkor tényleg jön. 

Péntek este még kórházba is került hirtelen, egy kis infúzióra, így őszintén azt hittem, ez bukta, de végül szerencsére jobban lett, és már száguld is felém. Hát nem romantikus? De. 

Egyébként meg érdekes módon míg az urak azt tippelték, hogy nem jön, vagy maximum egy kúrásra, addig a hölgyek azt tippelték, hogy a kisherceg, Prince ha megígérte, el is fog jönni. Az urak közül többen is ledorgáltak, hogy ilyen hirtelen szerelembe esni részemről nem normális, illetve megírták, hogy tuti van valami defektje a faszinak, ha hajlandó ilyesmire vetemedni. 

Én meg nagyjából mindenkivel egyet is értek, mert hát tényleg fura, de aztán meg eszembe jut, hogy volt már egyszer hasonló randim, csak akkor az úriember jegyet küldött nekem, én meg kirepültem hozzá Brüsszelbe. A jegy mellé of course szálloda is járt, csak úgy mellesleg. Pár napot együtt töltöttünk, és ha hiszik, ha nem, nem történt semmi. Na részben ezért is pattintottam a fiatalembert, mert nagyon kedves tőle, hogy ennyire tisztel, de én még az életemben nem találkoztam olyan faszatlan csávóval, mint az volt. Először azt hittem, hogy kurvára nem jövök be neki, aztán meg kiderült, hogy pont hogy annyira komolyan gondolta volna velem, hogy eszébe sem jutott megbaszni, mielőtt komoly elköteleződést mutattunk volna egymás irányába. Én meg házasodni kurvára nem akartam, így a témát dobtam, és szép lassan elfeledtük egymást. 

És akkor itt van most a kisherceg, Prince, akire zizzenek, mint állat, mégis, most először nem arra vágyom, hogy feltegyen a falra és megkúrjon, hanem arra, hogy megszeretgessen. Azon ábrándozom, vajon milyen lesz, ha megcsókol, és nem azon, hogy vajon szétkúrjuk-e egymást.

Érdekes, hogy valamiért megmutattam a fényképét Mamikámnak, ő meg csak annyit mondott, hogy ejha, meg hogy van benne valami Christianos. 

Tudják, fura ez az online ismerkedés, de ugye mindenkinek vannak akaratlanul is elvárásai, hogy legyen száznyolcvan magas, vagy alacsony, meg hogy legyen szőke, vagy barna, meg hogy legyen hosszú hajam vagy rövid. Na. Prince pont olyan magas, ami nekem pont jó, pont olyan szeme van, ami nekem pont jó, és bezony, pont van nagyon szexi borostája is.

Aztán ott vannak a másodkörös elvárásaink, hogy beszéljen mondjuk spanyolul, meg legyen mondjuk két diplomája, vagy két szakmája, és ezek bár nem alapvető feltételek ismerkedésnél, de valljuk be, mindannyiunknak vannak akaratlanul is ilyen, vagy olyan vágyai az iránt, akivel szívesen tengetné hátralévő napjait. 

Szóval szépen, lassan megtudtam, hogy Prince pont olyan végzettségű, ami nekem nagyon tetszik, pont beszél olyan nyelven, amitől reng a bugyim, és pont azt mondja, hogy neki egy nőnél az első és legfontosabb a találkozásnál a nőnek az illata.

Ugye, ezt meg nem kell részleteznem, hogy helló-szia, nekem is. Aztán elküldi a kedvenc női parfümje fényképét, és kitalálják, ugye? Azt használom hosszú évek óta. 

Azt meg már nyilván mondanom sem kell, hogy félszavakból is, meg hogy én elkezdem, ő meg befejezi a mondatot. Őszintén beszélgetünk mindenről, munkáról, utazásról, exekről, és baszásról. Nem beszélünk arról, hogy akkor jövő hónapban házasodunk, de úgy tűnik, az egymás iránti érdeklődés végtelen, és cseppet sem unalmas. És nyilván az is lehet, hogy csak egy kretén, aki puncira játszik, de akkor meg taps neki, hogy így elszédített. 

Szóval nagyon szürreális ez a történet, és megtehettem volna, hogy nem is írok róla, mert hát milyen ciki már, ha esetleg mégsem jön, de úgy voltam vele, a pofont is illik ugyanúgy leírnom, mint egy szerelmi vallomást.

Egyébként ott még nem tartunk, hogy szerelemről beszéljünk, pusztán nagyon kíváncsiak vagyunk egymásra, mert túl sok a közös szál. Nyilván egy baszásért nem utazik ennyit az ember, főleg nem egy Prince féle, aki mondjuk minden második sarkon megkúrhat valakit a szomszédban is. Ugyebár.

És uraim, ha azt gondolják, hogy hihetetlen, hogy egy kis kandúr ilyen lovagias lépést tegyen egy nőért, akkor bizony gondolják át újra. Sokan szeretnének találkozni velem, pusztán az alapján, ahogyan írok és gondolkodom. Prince előbb látta az arcomat és csak utána kezdett megismerni. Szóval annyira azért mégsem meglepő, ha tetszem neki, ugye? Én meg pont azon gondolkodtam, hogy úgy zizzenek rá, mint az exem-nagyszerelmem, Christianra, pont olyan patent, mint a huncut kis Senat volt tavasszal, és pont olyan gyengéden beszél velem, mint anno tette azt Ezel. 

Nyilván nem azt mondom, hogy holnap akkor hozzá is megyek, de tudják, véletlenek nincsenek.

És igen uraim, tessenek lovagok lenni, mert nekünk, hölgyeknek szavakkal nem kifejezhető hősies tett az, ha maguk két országnyit is hajlandóak utazni azért, mert kíváncsiak ránk. 

Gondolkozzanak el ezen, én meg megyek, és elkezdem a nagygenerálos karbantartást, hajfestéstől a körömlakkozásig, mert bizony egy ilyen Prince félével nagyon nem mindegy, hogyan randevúzik az ember lánya.  

Csók,

xLady

***Kommentelnél? Gyere a fészbukra, a leveleket is ott posztolom.***

Úgy két hónapja megy a huzavona, rengeteget gondolkodtam azon, hogy elfogadjam-e az állást, mert bár New Yorkot szeretjük, azért az mégsem a szomszédban van. És mert bár rengeteg pénzért kéne dolgoznom, de távol lennék mindenkitől, és mindentől, egy valakit leszámítva. 

Már sokadjára fogalmazódik meg bennem az a gondolat, hogy nekem talán nem jár örökké tartó nagy szerelem. Hogy miért, azt most hosszú lenne fejtegetni, de a helyzet az, hogy miközben epekedve várom Hans holnapi érkezését, cseng az emailem, és megérkezik a New Yorki irodából a második fordulós válasz, amiben azt írják, igen, engem akarnak. 

Szóval most írnom kéne a céges travel agencynek, hogy mikorra kérem a jegyemet, és mivel az új évben már ott kellene kezdenem, azt szeretnék, ha holnap utaznék. Legalábbis Londonba, az európai headquarterbe, hogy személyesen is találkozzak a leendő fönökömmel.

Holnap. Amikor Hans Budapestre érkezik. 

Úgy két hónapja megy a huzavona, rengeteget gondolkodtam azon, hogy elfogadjam-e az állást, mert bár New Yorkot szeretjük, azért az mégsem a szomszédban van. És mert bár rengeteg pénzért kéne dolgoznom, de távol lennék mindenkitől, és mindentől, egy valakit leszámítva. 

Az exem-nagyszerelmem Christiant. 

Mint tudatos, ő is pont New Yorkba költözött a válásunk után. Hogy pont oda akarnak áthelyezni, nem tudom, mennyire írható a véletlen számlájára.

Ha elmegyek, kiszakadok az itteni környezetből, kurva sok pénzt kereshetek, viszont akkor se LIVE fogadóórázni, sem pedig saját vállakozni nem tudok. És most a szerelmi életemről direkt nem is beszélek.

Szóval adott a kérdés, a fejem meg zúg a dilemmától, hogy ilyenkor mit is kell csinálni. 

Őszintén?

Fogalmam sincs. De ha maguknak van ötletük, írják meg nekem please. 

Csók,

xLady